Rákóczi György fejedelem öccsének és Pfalzi Henriettának crosseni, majd sárospataki esküvőjéről. A családi eseményekről szűkszavúbban adott hírt, de a gyermekei születése feletti öröme vagy a halálukkor érzett mély fájdalma így is átüt a sorain. Nagyon komolyan vette a főkapitányi tisztséggel járó feladatokat, szívesen és sokszor lustrálta a széki katonaságot, valamint ügyesen tárgyalt, sok feszültséget igyekezett elsimítani. Ideje nagy részét utazásokkal töltötte. Ezeket a legtöbbször le is jegyezte, így pontosan tudjuk, hogy mikor kikkel tárgyalt, és mennyit volt úton. Az országgyűléseken is gyakran jelen volt, ezekről szívesen írt, úgyszintén részletesen beszámolt diplomáciai feladatairól, melyeket Apafi fejedelem követeként a török portán látott el. A korszak erdélyi politikáját közelről láthatta, és időnként a főszereplői közé került. Nemes János naplója 1902-ben és 1903-ban jelent meg először a Történelmi Tárban. A szövegen nem változtattunk, viszont bőséges jegyzetanyaggal láttuk el. Az új kiadás tartalmaz továbbá egy terjedelmes bevezető tanulmányt a korszakról és Nemes János életéről és tevékenységéről. A napló a sokszor szűkszavú bejegyzések ellenére is sok érdekességgel és újdonsággal szolgálhat a korszak iránt érdeklődők számára.
