Az 1604-ben, a Bocskai-felkelés kitörésekor játszódó darab cselekménye egyetlen, krimibe illő kérdés körül forog: ki ölte meg Debrecen város tanácsnokát, Borzán Gáspárt? A gyanúsítottakat, királyokat, hadvezéreket és vallásreformátorokat az írónő az Előjátékban szembesíti egymással, és hamar kiderül, hogy noha egyikük sem ismerte Borzánt, mindannyian felelősek a haláláért. A tanácsnok meggyilkolása azonban talán még súlyosabb erkölcsi dilemmát vet fel. Vajon a három hatalom: az Oszmán Birodalom, a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség határán, valamint két vallás: a katolicizmus és a kálvinizmus ütközőpontján fekvő, ostromlott szigetté vált civís városnak a megmaradásért vívott küzdelemben joga van-e veszni hagyni, feláldozni legértékesebb embereit? Debrecen mindenekelőtt és mindenekfölött?
Az 1977-ben bemutatott Régimódi történet Szabó Magda egyik legolvasottabb könyvének, az azonos című, családja történetét feldolgozó nagyregénynek a színpadi változata. Írói bravúr, ahogyan a közel ötszázoldalas művet a kereskedő Rickl família és az arisztokrata Jablonczay család három generációjának sorsát megjelenítő, megkapó és megrendítő drámává formálja. Egy letűnt és mégis máig ható kort idéz meg, a "vér és arany századába" fordult 1900-as évek ellentmondásos polgári és dzsentrivilágát, Debrecennek és környékének katolikus és protestáns társadalmát. A darab középpontjában két erős nő áll: a nagyanya, Rickl Mária, és az unoka, Jablonczay Lenke. Két, történetükben különböző, mégis egymásra rímelő asszonyi sors. Egyik is, másik is azt példázza, hogyan lehet és kell minden körülmények között talpon maradni, büszkén, emelt fővel szembenézni az élettel, és megharcolni a szabadságunkért.
SZABÓ MAGDA 1917-ben született Debrecenben. 1940-ben szerzett latin-magyar szakos diplomát, majd latintanárként dolgozott. Írói pályáján költőként indult. 1949-ben, ugyanazon a napon, amelyen odaítélték, vissza is vonták a Baumgarten-díját, majd 1958-ig nem publikálhatott. Az ismertséget a Freskó és Az őz című regények hozták meg számára. A családi titkok és történetek, a női sorsok, a hétköznapi emberi kapcsolatok kiismerhetetlen érzelemvilága visszatérő motívumai műveinek. Jó néhány önéletrajzi ihletésű regénye született, melyek kedvelt helyszíne szülővárosa. Regényeit számtalan nyelvre lefordították, Az ajtó 2015-ben felkerült a New York Times sikerlistájára is. Munkásságát rangos díjakkal ismerték el: Kossuth-díj (1978), Nemes Nagy Ágnes-díj (2000), Prima Primissima díj (2003). 2007-ben, kilencvenéves korában, olvasás közben érte a halál.
