Uram, ez az ember alkotta világ, az autópályáival és a különféle konferenciáival elfedi a te természetes világodat. Megfeledkezünk a kerítésünkön szaladgáló mókusról, és a még hideg talajból előbújó gumókról. Elfelejtjük megáldani a fákat, és meghajolni a naplementéid szépsége előtt. Hadd nézzek túl a mesterséges világon, Uram, hogy lássam a te világod, annak minden bonyolult és hihetetlen szépségeivel. És adj nekem újra gyermeki szemet, amely "úgy tekint a világba, mint egy ámulattal teli csésze".