Karácsonyi emlék
Kötésmód:
keménytáblás
Oldalszám:
173
„Aztán amikor leszálltam a buszról, egyszer csak felkapott egy férfi, és úgy magához szorított, hogy levegőt sem kaptam; egyszerre sírt és nevetett – magas, jó megjelenésű ember volt, és tényleg sírt is, és nevetett is. – Nem ismersz meg? Nem ismered meg a papát?
Én egyszerűen megnémultam. Nem is szóltam egy szót sem, amíg végre, már a taxiban ülve, meg nem kérdeztem tőle: – Hol van?
– A házunk? Itt, a közelben…
– Nem a ház, hanem a hó.
– Miféle hóról beszélsz?
– Én azt hittem, hogy itt majd sok hó lesz.
Én egyszerűen megnémultam. Nem is szóltam egy szót sem, amíg végre, már a taxiban ülve, meg nem kérdeztem tőle: – Hol van?
– A házunk? Itt, a közelben…
– Nem a ház, hanem a hó.
– Miféle hóról beszélsz?
– Én azt hittem, hogy itt majd sok hó lesz.
