William Butler Yeats a XX. század egyik legnagyobb, korszakos költője, ez közismert. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy ez a mitologikus, szimbólumokkal és népköltészeti motívumokkal dolgozó Nobel-díjas író egyúttal igen jelentős drámaíró is. A kötetben található tizenegy színjáték között van mitológiai és modern témájú is; van köztük megszokott formájú, van, amelyik a klasszikus japán színházi formákat dolgozza át, van köztük tragédia és van komédia, van verses és van prózai formájú.
A Mesterházi Márton szerkesztő a kötethez írott utószavában Yeatsnek a Nobel-díj átvételekor elhangzott beszédéből joggal idézi az alábbi mondatot: „Ha csak lírai költő lettem volna, ha az ír színház révén nem válok egy tömegmozgalom képviselőjévé, kötve hiszem, hogy az angol bizottságok fölveszik nevemet arra a listára, amelyről a Svéd Akadémia a díj elnyerőjét kiválasztja.”