Elindul hát a nyomában Mantovába, onnan Franciaországba, majd vissza, Nápolyba és végül a basilicatai Atellába is eljut: városokat, vidékeket jár be, ködben, hóban vándorol, beleszeret egy borostyánszín bőrű, macskaszemű lányba, akinek neve Nuevomundo, azaz Újvilág; kereskedőkkel, lovagokkal, fogadósokkal, kémekkel, egyházi személyekkel és kétes alakokkal kerül kapcsolatba, festőnek, költőnek, zsoldoskatonának adja ki magát, csak hogy a vágyott kézirat nyomára bukkanhasson. „Lupo nagy elődje az olasz irodalomban Ariosto; a XX. századi világirodalomból pedig leginkább García Márquezzel rokonítható, nála a Buendía-törzs helyett Leonardo da Vinci, Pico della Mirandola, Isabella d’Este és Gutenberg első követői alkotják a nagy családot… A könyv különleges értéke a korabeli Itáliára jellemző sokszínű nyelvi kultúra felvonultatása” – írja ajánlásában Sebastiano Vassalli. A Felhőutazók nyomozás egy könyv után, hiszen a könyvek sorsunk és a történelem mozgatói. Képzeletbeli térképek rajzolódnak elénk ebben a történetben, mely egyszerre útirajz, pikareszk, fejlődési regény: egy álombeli utazás. Zosimo küldetése során újra megtalálja saját eredetének régmúlt, elfeledett idejét, megleli identitását. GIUSEPPE LUPO 1963-ban született a dél-olaszországi Basilicata tartomány Atella nevű városában. Jelenleg Lombardiában él, XX. századi és kortárs olasz irodalmat tanít a milánói Szent Szív Katolikus Egyetemen. Számos irodalomtörténeti tanulmány szerzője és az „Avvenire” című lap valamint a „Sole– 24Ore” kulturális rovatának állandó munkatársa. 2011-ben Az utolsó palmirai menyasszony című regényével elnyerte a „Selezione Campiello” díjat. A velencei Marsilio Kiadónál 2013-ban megjelent Felhőutazók az ötödik regénye, mely 2014-ben Sebastiano Vassallinak, a kortárs olasz fantáziairodalom nemrég elhunyt mesterének ajánlásával a Strega-díj jelöltje volt. LUKÁCSI MARGIT (1965) Budapesten él, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Olasz Tanszékének adjunktusa, XIX–XX. századi olasz irodalmat tanít. Számos műfordítása jelent meg, 2008-ban az Olasz Köztársaság Nagykövete „Az olasz kultúráért” emlékplakettel ismerte el munkásságát.
