A verslátványt a fiatalabb pályatárs, Csehy Zoltán jellemzi a legpontosabban: "A nyelv alapvetően testi matéria, melyből a költő önjáró, kiismerhetetlen élőlényeket formáz." Bárhol lapozzuk fel a műveket, érzéki módon élhetjük át a szöveg megfoganását, virágba borulását, termését, elmúlását. S folytonos újjászületését. A napcsíkos darázshoz Géczi János költészetének keresztmetszetét adja. Nem "összes", inkább a pálya ívét hivatott minél erőteljesebben, karakteresebben fölrajzolni.