Feltárja, hogy milyen nyelvi eszközökkel törekszenek a szerzők és a fordítók világos, támogató és ítélkezésmentes tájékoztatást nyújtani. Különös figyelmet szentel az olyan félelemmel, tabuval és gyakran előítéletekkel teli egészségügyi témáknak, mint a Covid-19, a rák, a HIV, a magzati rendellenességek és az abortusz. A kötet betekintést enged a támogató kommunikáció nyelvi jellemzőibe, a főként társadalmi és nyelvi különbségekből fakadó fordítási kihívásokba és azok megoldási lehetőségeibe. Célja az alkalmazott nyelvészeti kutatások által a fordítók és a hatékony orvos-beteg kommunikáció támogatása, a betegelégedettség fejlesztése, a tabutémák és a (sokszor téves) előítéletek enyhítése.
A betegtájékoztató szövegek for!dításközpontú elemzésével beazonosíthatók az információk pontos átadását és a betegek érzelmi biztonságát megteremtő fordítói stratégiák. E nyelvészeti kutatások legjelentősebb sikere abban rejlik, hogy eredményeikkel közvetlenül hozzájárulnak a kezelések hatásosságához és a betegek elégedettségéhez.
Mány Dániel az egészségügyi kommunikáció kutatója, szaknyelvoktató, orvosi fordító és tolmács. Az ELTE BTK-n szerzett francia alapszakos, majd magyar, francia, angol fordító és tolmács mesterszakos diplomát. A Fordítástudományi Doktori Programban végzett tanulmányai és PhD-disszertációja megvédése után előbb adjunktusi, majd tudományos és innovációs igazgatóhelyettesi kinevezést kapott a Semmelweis Egyetem Szaknyelvi Intézetében. Tudományos érdeklődésének középpontjában az írott és a szóbeli orvos-laikus kommunikáció nyelvtudományi elemzése áll. A betegtájékoztatást elsősorban a betegközpontú kommunikáció, a tabu és az eufemizmus jelensége mentén vizsgálja fordítástudományi, pragmatikai és terminológiai megközelítéssel. A szerző az egészségügyi kommunikáció kutatásáért 2024-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Akadémiai Ifjúsági Díját.