A három, életkorában is különböző szereplőt a szüntelen vizsgálódás szenvedélye, a közös játék szabadsága vonzza egymáshoz és tartja együtt egészen a falu kihalásáig és tovább. Kísérletbe fognak, hogy a modern orvostudomány eszközeivel meghosszabbítsák az életüket. A közeli jövőben a falu teljes elnéptelenedése és a külvilágból fölsejlő apokaliptikus események közepette látjuk az orvos, az ápoló és az író elszigetelt hármasának küzdelmét. A regény zárlatában vállalkozásuk a végéhez ér.
Szeifert Natália negyedik könyve varázslatos teret épít olvasója köré, ahol az emberi élet végső kérdései olyan hangtalanul, összetetten, mégis természetesen vannak jelen, akárcsak maga a táj. Mit kezdünk az időnkkel, ha egyáltalán rendelkezünk vele? Miénk-e egy percig is az örökségünk? Ki látott valaha egy hegyet? Törvényt sért-e, és mifélét, aki megváltoztatná a világ szokott rendjét? És él-e egyáltalán, akit ez soha meg nem kísért? Az Örökpanoráma kíváncsi és bátor, felejthetetlen regény mindarról, amire érdemes emlékezni.