A könyvben olvashatunk a szerző „Mesűge Blau” gúnynévre hallgató ükapjáról, első osztályú focista dédnagybátyjairól, kínai mandarinhoz férjhez ment dédnagynénjéről, saját magyar arisztokrata ismerőseiről és számos egykori riportalanyáról, ismerőséről, barátjáról, többek között hajdani rádiós kollégáiról, tudatlan diplomatákról, vietnami partizánná lett magyar idegenlégiósokról és egy Magyarországról indult izraeli színművészről.
Belülről mutatja be a szerző a hajdani Lenin Intézetet, elmeséli, milyen potentátok szerepeltek a régi budapesti telefonkönyvben és szórakoztató képet nyújt a magyar főváros hajdani közvécéiről.