Amikor négy évvel ezelőtt hajdani alsó szomszédommal, egy belvárosi erkélyen borozgatva az izlandi útikönyv ötlete megfogant, még mi magunk sem láttuk az irányvonalat, milyen határok mentén kívánjuk kalauzolni reménybeli olvasóinkat. Egy dologban voltunk viszonylag biztosak: útravalóként szeretnénk átadni olyan benyomásokat, amelyeket befogadva az utazás élménye nem korlátozódik majd egy polcon porosodó, rég elfeledett fotóalbumra, hanem egy életen át elkísér, mint tapasztalat.
Akkor még nem gondoltuk, hogy ami azon az estén megfogalmazódott, számunkra is egy utazást tartogatott.
Akkor még nem gondoltuk, hogy ami azon az estén megfogalmazódott, számunkra is egy utazást tartogatott.
