De Isten nem válaszolt. eltűnt, mint ezer sebes szárny.
S ezer év elteltével megint felmásztam a Szent Hegyre, s újra szóltam Istenhez. Azt mondtam: „Atyám, én a Te fiad vagyok. Szeretetedből és könyörületedből teremtettél engem, s én a szeretetben és tiszteletben akarom királyságodat örökölni.”
De az Isten nem válaszolt. eltűnt, mint a pára a messzeségben. s ezer év elmúltával ismét felmásztam a Szent Hegyre, és újra szóltam Istenhez. Azt mondtam: „istenem, én célom és beteljesülésem. Én vagyok a tegnapod, és Te vagy a holnapom. Én vagyok gyökered a földben, te vagy virágom az égben, s együtt növekszünk a Nap fényében.”
Akkor lehajolt hozzám Isten és fülembe szavakat suttogott. S mint a tenger, amikor magába öleli a patakot, amely beleömlik, úgy ölelt Ő magába engem. s mikor alászálltam a mély völgybe Istent ott is ott volt.