Érdekes szabályszerűségeket talál abban, hogy ezek az egymástól nagyon különböző, modern országok – amelyek mindegyikében élt már – hogyan épültek fel a traumákból. Előre tekintve fontolóra veszi, melyek lesznek a legnagyobb fenyegetések a jövőben, és megvizsgálja, milyen kockázata van annak, ha a világ elherdálja természetadta erőforrásait, és elindul a katasztrófa felé vezető szomorú úton. Elkerülhetetlenül ez a sorsunk? Vagy tanulhatunk a múltban történtekből? A szerző összes könyvére jellemző történelmi, földrajzi, biológiai és antropológiai szempontok mellett a Zűrzavar megmutatja azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák, hogy egy ország vagy egy személy hogyan reagálhat az emberfelettinek tűnő kihívásokra – a könyv így lesz egyszerre nagy léptékű és személyes. „Válságokról szóló könyvemet az Egyesült Államokban 2019 májusában adták ki, ezt a magyar fordítást pedig 2020 végén. Vagyis az időzítés páratlanul rossz volt. Vagy páratlanul jó? Rossznak azért gondolom, mert sem én, sem más nem látta előre a világválságot, amelyet a Covid okozott. Az időzítést ugyanakkor szerencsésnek is tarthatom, mert így mindenki megbizonyosodhat arról, hogy a krízisek elemzésére bevezetett rendszerem alkalmazható olyan válságra is, amely még meg sem jelent, amikor írtam a könyvet.” Részlet a szerzőnek a magyar kiadáshoz írt előszavából „Az egyes nemzetek válságkezelési módszereit bemutató lebilincselő, gondolatébresztő körutazás, amely remélhetőleg az egész emberiségnek segítségére lesz a mostani globális válság kezelésében.” YUVAL NOAH HARARI, A SAPIENS SZERZŐJE
