Mennyi báj, mennyi változat e körképen és mennyi régi hatalomról-dicsőségről, erényről-bűnről, verességről-győzelemről beszél az. Hová lett mindez? Por és kövek hirdetik, hogy léteztek egykoron. Most kicsoda eszmél egyszervaló létezésükre? Minden, ami élt, pusztul és romlik. De viszont a sokszoros változást előíró örök törvény az ő vashatalmát soha és sehol sem helyezte érvénybe láthatóbban, mint itt a mi váraink romjai tövében. A porszem, melyet a szél szemembe hajt, talán dicsőséges ősök hulláiból került és a viruló nagytermészet nem képes eltakarni az idők hatalma ütötte csonkulásokat, sebeket.