A portrékból megtudhatjuk, kik voltak, honnan érkeztek, miként lettek a pártállami gépezet egyik legfélelmetesebb szervezetének a működtetői, hogy aztán karrierjük miniszterként, miniszterhelyettesként, nagykövetként, tábornokként teljesedjék ki, vagy tévéelnökként, gyárigazgatóként, egyetemi tanárként váljanak a Kádár-kori társadalom megbecsült tagjaivá.