Megismerkedhetünk a francia idegenlégiótól a kiugrási kísérletig ívelő második világháborús "kalandjaival". Ezt az időszakot az ötéves szovjet hadifogság zárta le. Különösen érdekes részleteket olvashatunk Ujszászy Istvánnal való kapcsolatáról, akivel a kransznogorszki fogolytáborban találkozott, valamint a legendás "kémtábornok" menyasszonyáról, Karády Katalinról. Utóbbihoz a harmincas évek második felétől a színésznő haláláig tartó jó viszony fűzte. A sorok között felsejlik az 1950 és 1956 közötti budapesti színházi világ képe is, s szó esik az emigrációt követő beilleszkedéséről az Egyesült Államok művészi-kulturális életébe.
Hosszú élete során Székely András ismételten kapcsolatba került a francia, magyar, német, szovjet és amerikai titkosszolgálatokkal. A beszélgetésekből erről csak homályos, gyakran megtévesztő kép bontakozik ki - izgalmas kalandra híva az olvasót.