Az összeesküvés és szervezkedés hosszú, fluktuálódó története Stauffenberg kései megjelenésével aktivizálódik, ő a dráma utolsó felvonásában lép színre, de amikor megjelenik, nyomban átveszi az irányítást, és minden nappal nyilvánvalóbbá válik vezetői személyisége és szerepe. Ő volt az összekötő az idealista Kreisau-kör és a Középső Hadseregcsoport aktivistái; a szociális radikálisok (nem kommunisták!) és a hadsereg vezérkarának katonái között. Mindenekelőtt ő volt az, aki akciót követelt, nem volt benne kompromisszum, nem volt halogatás ? Hitlert meg kell ölni! Ha Stauffenberg merész tette sikerül, elképzelhetetlen további pusztulástól mentette volna meg az emberiséget. Nem El-Alamein vagy Sztálingrád, hanem a nácizmus alapvető erkölcstelensége, ahogyan az emberi nemmel bánt el, ez döntötte el Stauffenberg állásfoglalását. Mint magasan képzett vezérkari tiszt, azt is tisztán látta, hogy Hitler romlásba dönti Németországot, ezért meg kell szabadulni tőle és legfőbb cinkosaitól. A feladatot nem bízta másra, maga hajtotta végre a merész akciót, a „Walkür” fedőnevű vállalkozás beindítását, Hitler tervezett megölését. Sajnos nem járt sikerrel, de amíg Stauffenberghez hasonló emberek léteznek, egyetlen diktátor sem érezheti magát biztonságban.