De minél többre képes a tudomány és technológia, annál több jogi, etikai és társadalmi kérdés merül fel az alkalmazásuk kapcsán.
Ez a könyv ezeknek a kérdéseknek jár utána. A kötet bemutatja, hogy a genetikai adatok bűnügyi célú felhasználása miként érinti a magánszférát, a családi kapcsolatokat, az önrendelkezést és a méltóságot. Részletesen feltárja, milyen lehetőségei és korlátai vannak a modern eljárásoknak, és hogyan kerülhető el, hogy a valószínűségi alapon működő módszereknek a kelleténél nagyobb bizonyítóerőt tulajdonítsunk.
Magyar nyelven ilyen átfogó, bioetikai fókuszú összefoglaló korábban még nem jelent meg: a kötet hiánypótló módon kapcsolja össze a genetikai technológiák fejlődését az igazságügyi gyakorlat erkölcsi és társadalmi dilemmáival.
E könyv az MTA Lendület Értékek és Tudomány Kutatócsoport A bioetika kérdései című könyvsorozatának keretében jelenik meg. A szerző a Széchenyi István Egyetem tudományos főmunkatársa, interdiszciplináris - jogi és egészségtudományi - akadémiai hátterére építve több mint tizenöt éve végez oktatói és kutatói tevékenységet a területen.
A kötet az igazságügyi genetika új módszereinek bioetikai és jogi kérdéseit mutatja be, tudományos igényű, mégis közérthető formában. A cél az, hogy átlátható képet adjon arról, hogyan változtatják meg a genetikai vizsgálatok a bűnüldözés lehetőségeit és korlátait. A kötet többek között az alábbi kérdéseket járja körül: Mire képesek a modern genetikai eljárások, és milyen bizonytalanságokkal járnak? Miben különbözik a klasszikus DNS-profil elemzés az elmúlt években elérhetővé vált módszerektől? Milyen etikai és adatvédelmi dilemmákat vet fel, hogy a bűnüldözés során feltárt genetikai információ az egyén egészségügyi állapotára, fizikai és pszichés tulajdonságaira, továbbá családi kapcsolataira is utalhat? Hogyan óvható a magánszféra, az önrendelkezés és a méltóság a DNS-vizsgálatok bűnügyi célú alkalmazása során?
