A szerző úgy véli, a nemzetközi politikában a cselekvőket három világkép motiválja: a liberalizmus, a realizmus és a nacionalizmus.
A könyv első felében Mearsheimer elmondja, hogy a liberális emberkép, mely szerint az ember racionális és jó szándékú, ellentétes a liberális demokrácia gyakorlatával, amely a liberális elveket a főhatalom révén érvényesíti. Ezzel szemben a nemzetközi politikában nincs főhatalom, és mivel az államokat a saját érdekeik – amelyek közül a legfontosabb a fennmaradás és a szuverenitás megőrzése – vezetik, a konfliktusok elkerülhetetlenek köztük. De nemcsak a nacionalizmus konfliktusforrás, hanem a világképét és vele a Pax Americanát terjeszteni igyekvő liberalizmus is: bár békét ígér, az oda vezető utat végtelen háborúk kísérik, ami miatt a liberális geopolitika célellentéte.
Ráadásul a harcias liberális demokrácia egyre kevésbé lesz liberális és demokrácia a folytonos háborúk miatt, ezért a hazai liberalizmus fenntartásának legjobb módja a realizmus a nemzetközi kapcsolatok terén.