Ebben a világban helye van a szeretetnek, a bosszúnak, a gyűlöletnek, a megbocsátásnak, az elfogadásnak, az önzésnek és az önzetlenségnek, az alázatnak, a hazafiasságnak, az ármánynak, a cselnek, a dühnek, a kedvességnek, a jóságnak, a bizonytalanságnak, a cselnek, a megoldásnak, és a romantikának. Pontosan azoknak az érzéseknek, melyek empirikus világunkban is léteznek ugyan, kimutatni, őszintén felvállalni ezeket viszont a „szigorú” társadalmi elvárások miatt olykor nehézkes.