A Német Könyvdíjjal kitüntetett Valós idők klasszikus Bildungsroman is lehetne, amely kikacsint Musil, Hesse, T. Mann, Ottlik főhőseire, azonban nem csupán egy internátusregény és az uniformizáló erőszak elleni lázadás és az egyéni szabadságvágy nagyívű metaforája, amiben a főhős az online térben talál menedéket. Az apa halálának feldolgozása, az első szerelem keserédes átélése mellett igazi társadalmi látlelet, amely görbe tükröt tart a kortárs bécsi politikai és kulturális elit elé.
"Egyszerre pattan fel huszonöt ember, egyszerre tolja hátra a székét, recseg a padló, és az utolsó beszédfoszlányok is elhalnak. Majd harsány nevetés. Azok nevetése, akik nem érintettek, azoké, akik titokban azt remélték, hogy a társaikat elkapják, és ez gondoskodik majd a szórakoztatásukról. "