Ugyanolyan emberek

Ostobaság, egy vers értékének semmi köze a szerző szexuális orientációjához! Ndéné fel van háborodva, még ha tisztában is van vele, hogy a felhívás csupán a fellobbanó homofóbia legújabb jele a muszlim többségű Szenegálban, ahol a homoszexualitás vallásgyalázásnak számít, olyan bűnnek, amelyet a fehérek hurcoltak be az országba. Miután ellenállására válaszul felfüggesztik oktatói posztjáról, Ndéné tanulmányozni kezdi országa hagyományait, hogy megértse a homoszexuálisnak kikiáltott emberekkel szemben táplált gyűlölet mozgatórugóit, és útja során olyan belső tájakra téved, amelyekről azelőtt mit sem tudott.

„– Mit fog csinálni? Megírja a bocsánatkérő levelet?
– Nem.
– Talán meg kellene, Ndéné… Megértem magát, de egyre nyugtalanítóbb ez a dolog. A felfüggesztés semmiség… Na de a pletykák…
– Pletykák?
– Persze, maga nem tudhat róluk. Az ember mindig utolsóként tudja meg a róla terjedő híreszteléseket. De attól még léteznek. A kar, de talán az egész egyetem szemében maga melegpárti lett, aki szereti a homoszexuális költészetet, és a minisztérium utasításai ellenére is megpróbálta beleerőszakolni az óráiba. Felfogja, mit jelent ez? Igen, felfogja: azt jelenti, hogy maga is meleg. Más szóval veszélyben van! Nem köntörfalazok: bármelyik percben megtámadhatják, sőt meg is ölhetik.”

Mohamed Mbougar Sarr 1990-ben született Szenegálban. Franciaországban él. 2021-es, magyarul a Park Kiadó gondozásában megjelent regénye, Az emberek legtitkosabb emlékezete Franciaország legrangosabb irodalmi elismerésében részesült, elnyerte a Goncourt-díjat.