Kötésmód:
kartonált
Oldalszám:
136
„SZÉGYENLETES ÉLETET ÉLTEM.”
Óba Józó már gyermekkorában úgy érzi, hogy nem érti az embereket – és ami még fájdalmasabb: őt sem érti senki.
Hogy túléljen, bohócot csinál magából, szerepeket ölt, miközben egyre mélyebbre zuhan az elszigeteltség, a függőségek és az önutálat sötétjébe.
A regény nyers őszinteséggel tárja elénk egy kívülálló, érzékeny lélek fokozatos széthullását, hogy mit jelent „nem embernek” érezni magunkat egy olyan világban, amelynek szabályai számunkra érthetetlenek.
Óba Józó már gyermekkorában úgy érzi, hogy nem érti az embereket – és ami még fájdalmasabb: őt sem érti senki.
Hogy túléljen, bohócot csinál magából, szerepeket ölt, miközben egyre mélyebbre zuhan az elszigeteltség, a függőségek és az önutálat sötétjébe.
A regény nyers őszinteséggel tárja elénk egy kívülálló, érzékeny lélek fokozatos széthullását, hogy mit jelent „nem embernek” érezni magunkat egy olyan világban, amelynek szabályai számunkra érthetetlenek.
