Tersánszky Józsi Jenő nemegyszer hangoztatta, hogy írni csak kényszerből, a pénzért ír, egyébként szívesebben lenne zenebohóc a nagycirkuszban. Az élet ezernyi lehetősége sokkal jobban érdekelte, mint az írás. Magas szinten gyakorolta a fafaragás művészetét, volt rendező, színész, énekes és díszlettervező a saját kabaréjában, fütyült két hangon, feltalált új bicikliféket és összecsukható csónakot, fellépett „dizőzként” bárban, kávéházban, szakértője lett az avarsíp rekonstruálásának és megszólaltatásának. A páratlanul érdekes életet élő, öntörvényű ember elsősorban mégiscsak író volt, emiatt emlékezünk rá mind a mai napig.