A gonosz nem mítosz. Csak régen még volt annyi tartása, hogy állatnak álcázza magát. Ma már emberek között jár, aktatáskát hord, mikrofonba beszél, és úgy tesz, mintha a világ rendje rajta múlna. A gonosz civil lett és ettől lett igazán veszélyes.
A gonosz bestiáriuma nem mesekönyv, hanem tükör. Nem vigasztal, nem simogat, nem menteget. Feltárja azt a különös, torz állatvilágot, amely a közélet peremén tenyészik: a sértegetésből élőket, a hangoskodókat, a morális csődöt elegánsan csomagolókat, a „jóemberkedő” ragadozókat, és azokat, akik a saját kicsinységüket hatalomnak hiszik.
