Történetek albuma

„szép lassan, hol az egyiknek, hol a másiknak eszébe jutott egy-egy régi történet, a nagymamáé és a sajátja és másoké is, falusi szóbeszédek, pletykák más rokonokról, mulatságos esetek, de halálesetek és keserűségek és régi szenvedések is, amikre most, évek múltával, ahogy ott ültek mind körben együtt, már nem fájt annyira emlékezni, minden enyhébb volt, nem olyan, mint amikor történt, egy összegabalyodott történetgombolyag, amit kibontanak, az egyik belekezdett, és emlékezett rá a másik is; mindaz, amit mondtak, egybefonódott a jelen eseményeivel, esetleg újságokban olvasott vagy televízióban látott hírekkel; sokáig fent maradtak beszélgetni, habár másnap reggel korán kellett kelni, hogy induljanak a faluba, nekik maguknak kellett kiásni és megnyitni a sírt is”