Maud fokozatosan veszíti el emlékezetét és kapcsolatát a világgal. Egyvalakit azonban nem tud és nem is akar elfelejteni: barátnőjét, Elizabethet - aki eltűnt. Vagy akiről azt hiszi, hogy eltűnt, és veszélyben van. De senki nem hallgat rá: sem a lánya, sem a gondozói, sem a rendőrök, és legkevésbé Elizabeth fia. Netán az ő keze lenne a dologban?
Maud csak a házában szanaszét kitűzött kis céduláira, az érzéseire és emlékfoszlányaira hagyatkozhat, de elhatározza, hogy kideríti az igazságot, és megmenti a barátnőjét.
Eltökéltsége a megszállottsággal határos. Kutat Elizabeth üres házában, az utcákon és a kertben, de időérzéke, teste és a tárgyak sora is mindinkább cserben hagyja. Az összeszedegetett töredékek végül mégis elvezetik valahová: a régmúltba, egy másik megoldatlan rejtélyhez. Sukey, a nővére röviddel a II. világháború után váratlanul eltűnt, sorsára sosem derült fény. Vajon eltűnésének rejtélye megmutatja az utat Elizabethhez?
Emma Healey négyévesen írta első történetét. Nyolcévesen azt mondta a tanító nénijének, hogy író lesz, de tizenkét éves korára meggondolta magát. Eltelt még tíz év, mire visszatalált az íráshoz. Az Elizabeth eltűnt első regénye, amelyet óriási várakozás előzött meg, és amely Nagy-Britanniában A lány a vonaton sikerével felérő szenzációt keltett, valósággal rabul ejtette hamar millióssá duzzadt olvasótáborát.