E kézzelfogható változásoknak számos lelki és társadalmi szinten megnyilvánuló hatását is tapasztaljuk: egyre kevésbé vagyunk közösségi létezésre utalva, fokozódó önállóságukban pedig lassan egyszemélyes csoportokká alakultunk. Ez egyfelől táptalaja az elmagányosodásnak, másfelől korábban soha nem tapasztalt szabadsággal és kreativitással jár: az ember életében csak úgy sorjáznak az újítások. A kényelemnek azonban meg kell fizetni az árát: a klímaválság, a kifogyó energiakészletek, a járványok, a pusztuló Föld már rég nem a jövő zenéje.
Kevesen tudnak olyan érdekfeszítően és szórakoztatóan beszélni húsbavágó, komoly és időszerű kérdésekről, mint Csányi Vilmos, aki dörgedelmes próféciák helyett görbe tükröt tart emberi gyarlóságaink - olykor állati butaságaink - elé. A neves humánetológus írásaiban minden színtiszta tudomány, mégis felszabadítóan derűs, sokszor kacagtató olvasmányok ezek, legyen szó akár arról, mi tette olyan sikeressé az emberi csoportosulásokat az állatokéival szemben; miért vagyunk meggyőzhetők olyan könnyen szinte bármiről; miért szeret az ember kutyát tartani, és miért nem például zsiráfot; mi célból született a divat; és vajon rafináltan gondolkodik-e kedvenc cicánk, amikor elcsal bennünket a kanapéról, hogy ő ülhessen oda. Csányi Vilmos csupa olyan kérdésre válaszol lélegzetelállítóan izgalmasan, amely mindannyiunkat foglalkoztat - vagy amit sosem mertünk megkérdezni…
