Nincs engedélyezve a javascript.
Nagymama az almafán
Kötésmód:
keménytáblás
Oldalszám:
112
Max magányosan üldögélt az almafán, mert minden barátja a nagymamájával töltötte a délutánt. Hiszen mindenkinek van, csak neki nincs! De egyszer csak Nagymama ott termett mellette. - Szia, Max! - mondta. - Szia... Nagymama! - felelte kissé félénken Max. - Savanyú még az alma? - kérdezte Nagymama. - Nagyon! És az éretlen alma hascsikarást okoz - okoskodott Max. - Akkor eszem egyet! - csintalankodott Nagymama, és beleharapott egy fűzöld almába. Csak úgy harsogott a foga alatt. - A savanyú mindig feldob - magyarázta.