A különböző témakörök egyes fejezetekben történő csoportosítása és a szöveget illusztráló képek élményszerű ismerkedést biztosítanak az olvasónak.
A szerző eddigi tervezői és oktatói pályafutása során mind a művészeti, mind pedig a műszaki indíttatású iparművészeti, termék- és formatervezői oktatás szemléletmódját megismerhette és képviselte. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Soproni Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetében végzett oktatói munkája során, az évtizedek alatt összegyűjtött, válogatott anyag kiegészült a Szerencsi Művésztelep és a Zsennyei Műhely e tárgykörbe tartozó anyagával.
A könyv melléklete a Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj keretében 1989–91-ben elkészített „A forma szerkezeti és funkcionális modellje" című tanulmány, amely megelőlegezi a játékos feladatok formatani, szakelméleti hátterét.
„A designjátékhoz tehát rendelkezésre állnak a szükséges feltételek: alkotókedv, kreativitás, a játékos mint tervező, a játékostársak mint versenytárstervezők, a terv kiválasztói, a szelektálók, a szakmai tér (később a szabadpiac) mint játéktér, a játékeszközök (anyagok, formák, színek, funkciók) és a későbbiekben meghatározott játékszabályok.
A mesterséges, tárgyi környezetünk ebben az értelemben a versenytársak között zajló játékok eredményezte környezet, a játéktér maga. A környezetünkben egyre nagyobb számban és ütemben megjelenő funkcionális formák mind e verseny szülöttei. Formai karakterüket, méretüket, arányrendjüket, színeiket, összefoglalóan vizuális identitásukat és ezzel párhuzamosan műszaki paramétereiket a versenytársak a piaci versenyben a konkurens termékek hatására, azok azonos jellemzőinek figyelembevételével alakították ki...
A tervezés játékszemlélete, a játszani tudás új dimenzióba helyezi elképzelésünket a szakmai tudásról. A játékhelyzet tudatosítása sajátos többletet biztosít a már megszerzett tervezői tudáshoz képest."
