A kötet csaknem száz éve része az egyetemes kultúrkincsnek, ám a történetek magyar nyelven most először kerülnek az olvasóközönség elé. A mesék stílusa, derűje, sokszor vidám hangulata eltéveszthetetlenül ír: néhány oldalt követően ráérzünk az ír néplélekre, és ebben nem a hamisítatlan ír nevek csengése, hanem a történetek mögötti báj, elegancia, kedvesség, vidámság, élni akarás és gondolkodásmód lesz a társunk.
Ám egyoldalú lenne Lady Gregory művészetét csupán a tündérmesék felől bemutatni, ezért egy másik kötetéből is idézünk részleteket, melyek ugyancsak először jelennek meg magyarul, remekül kiegészítve a tündérmesék derűs, tiszta mesevilágát az ír múlt, történelem és emlékezet kevéssé derűs, de nemzetformáló múltjának emlékeivel. Ballada- és eposzrészletek, Szent Patrick dicsérete és sárkányok tüzes lehelete elevenedik meg Osszián látomása és Deirdree siratóéneke mellett. Feltűnik Cathbad, a legendás druida és önbeteljesítő jövendölése is. Mindez bensőséges betekintést ad az ír néplélek mélységeibe, mely tőlünk, magyaroktól nem is áll annyira távol.