Kötésmód:
keménytáblás
Oldalszám:
32
Csukás István Kossuth-díjas költő, író folytatja a legkisebb és legokosabb nyúl történetét, akit úgy hívnak, hogy Legkisebb Ugrifüles! A róla szóló verset már ismerjük az előző könyvből:
„Milyen okos, milyen ügyes, a Legkisebb Ugrifüles!”
Most is ügyesen és okosan sétálgat a városban barátjával, Tüskéshátúval.
Ámulnak és bámulnak, és nagyokat tüsszentenek. Illetve először a trafikos bódé tüsszentett, majd utána ők. Gyorsan elbúcsúznak, mielőtt eltüsszentenék az összes téli tüsszentést. Kiszabadítanak egy rigót a kalitkából, pirosra állítják a közlekedési lámpát az üldöző macska előtt, s a vakondtól megszerzik a kulcsot. Koncertet adnak egy beteg gyereknek, megalakítva a radiátor ütőzenekart, amitől rögtön meggyógyul.
