Hogyan legyünk konzervatívok

[...] Empirikus megnyilvánulásában a konzervativizmus speciálisan újkori jelenség, reakció a reformáció és a felvilágosodás által megindított, nagyszabású átalakulásra. [...] A konzervativizmus olyan érzésből ered, amelyet minden felnőtt ember ismerhet: abból az érzésből, hogy a jó dolgokat könnyen megsemmisíthetik, de nem könnyű azokat létrehozni. Ez különösen igaz azokra a jó dolgokra, melyeket kollektív birtokként élvezünk: a békére, szabadságra, törvényre, előzékenységre, közösségi szellemre, a tulajdon és a családi élet biztonságára, mindarra, amely mások együttműködésén alapul, s egyedül semmiképp sem lehet megszerezni. E dolgok gyorsan, könnyen és vígan megsemmisíthetők, létrehozásuk viszont lassú, fáradságos és unalmas. Ez a 20. század egyik tanulsága.