Kötelezők nyomában

A kötelező olvasmányok hallatán sokaknak az elemzésekkel töltött hosszú órák, a rengeteg megjegyzendő információ és a klasszikus kérdés jut eszébe: ,,Mennyi van ebből még vissza?” Pedig könnyen lehet, hogy nem a könyvekkel volt a baj, csak túl korán találkoztunk velük. Ráadásul sokszor úgy, hogy közben már azt is megmondták, mit kellene gondolnunk róluk.

De mit is jelent pontosan, hogy egy olvasmány kötelező vagy ajánlott? Bizonyos műveket a tanterv konkrétan kijelöl, más könyvek kiválasztásában viszont nagyobb szabadság jut az iskoláknak és pedagógusoknak. Akár kötelező, akár ajánlott, a feladatként kapott olvasmányok könnyen elrettentővé válhatnak. Tizenévesen, amikor muszáj elolvasni őket, gyakran tehernek érezzük ezeket a könyveket, évekkel később viszont, saját kíváncsiságból újra kézbe véve, egészen más élményt nyútjhatnak.

Az új tanév kezdetével összeválogattunk hat olyan jól ismert művet, amelyeknek érdemes lehet újabb esélyt adni. Most megmutathatják, miért érdemelnek helyet az iskolai olvasmánylistán túl.

Szophoklész: Antigoné

Mit tennél, ha tudnád, hogy amire készülsz, az törvényellenes, mégis biztos lennél abban, hogy erkölcsileg ez a helyes döntés?

Szophoklész Antigonéja több mint kétezer éve ezt a dilemmát fogalmazza meg. Antigoné úgy dönt, hogy megadja a végtisztességet testvérének, Polüneikésznek, akit Kreón király hazaárulónak tekint, ezért megtiltja hogy eltemessék. Az ebből fakadó konfliktus különösen izgalmas, mert Antigoné pontosan tudja, hogy mit kockáztat. Nem egyszerűen megszeg egy parancsot, hanem tudatosan vállalja annak következményeit is. Nincs könnyű választása: engedelmeskedhetne Kreónnak, de ezzel megtagadná azt, amiben hisz. Végül úgy dönt, inkább szembefordul a hatalommal, még akkor is, ha ezzel a saját életét teszi kockára.

Talán éppen ettől válik Antigoné tragédiája időtlenné. Nemcsak arról szól, hogy mit ír elő a törvény, hanem arról is, meddig vagyunk hajlandóak elmenni a saját meggyőződésünkért.

Tudtad? Bár az Antigoné története időrendben az Oidipusz-mítoszkör későbbi eseményeit meséli el, Szophoklész a három thébai tárgyú dráma közül ezt írta meg elsőként.

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Egy darab föld köré épített világ, amely arra a közös hitre épül, hogy van valami, amiért érdemes kiállni.

Ki ne ismerné Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk csapatát és híres grundját? A felnőttek szemében csak egy üres telek, a fiúknak viszont a világ közepe. Az eleinte csak gyerekek játékának tűnő csatározás közben kiélesedő konfliktusból derül ki, hogy mit jelent számukra a bizalom, a közösség és az, hogy valahova tartoznak. Ebben a történetben a legkisebb szereplő is hős lehet, bátor tettei felérnek bármelyik nagy hősével. A történet fokozatosan túlnő a gyerekek játékán, és feltárja, hogy a döntéseiknek valódi következményei vannak.

Tudtad? A történetet eredetileg folytatásokban közölték egy ifjúsági lapban, majd 1907-ben adták ki könyvként, amit később 38 nyelvre is lefordítottak.

(Nem rossz karrier egy budapesti grundtól.)

Kosztolányi Dezső: Esti Kornél

Mi lenne, ha lenne egy másik éned, akit kevésbé kötnek a szabályok? Aki ki meri mondani, amit gondol, ráadásul néha olyan helyzetekbe keveredik, amelyekbe te biztosan nem mennél bele?

Tehát ki is Esti Kornél? Kosztolányi címszereplője minden, csak nem hagyományos regényhős: az elbeszélő egy alteregója, egy igazi ellenpont. Egy olyan kiszámíthatatlan játék azzal a gondolattal, hogy milyen lenne, ha létezne egy másik énünk, aki tabuk nélkül él.

A kötet szerkezete már önmagában is eltér a megszokottól, hiszen nem egyetlen történetet követ végig, hanem lazán kapcsolódó novellákból épül fel. Esti Kornél hol utazóként, hol mesélőként, hol pedig egy különös helyzet résztvevőjeként bukkan fel. A mű hangulata ugyanilyen kiszámíthatatlan. A történet egyszerre könnyed és ironikus, máskor furcsa és abszurd, majd hirtelen melankolikussá válik. Pont olyan, mint a főhőse: egyszer szórakoztató társ, máskor provokítav kívülálló. A művet ez a kiszámíthatatlanság tartja állandó mozgásban, így sosem lehet biztosan tudni, hogy mi várható a következő történetben.

Tudtad? Esti Kornél már 1925-től feltűnt Kosztolányi különböző írásaiban. Az Esti Kornél kötet 1933-ban jelent meg, majd a Tengerszem további tizenhét Esti-novellát tartalmazott.

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

A gyerektörténetek egyik különlegessége, hogy felnőttként egészen másképp tudnak elbűvölni.

Antoine de Saint-Exupéry A kis hercege első pillantásra egyszerű, kedves mesének tűnik egy kisfiúról és annak különös utazásairól. Azonban a történet igazi ereje abban mutatkozik meg, hogy a különös szereplőkön keresztül nagyon is ismerős helyzeteket mutat be.

A kis herceg kalandozása során olyan felnőttekkel találkozik, akik számára addig ismeretlen problémákkal szembesítik. A hatalomvágy, a hiúság és a megszokások mellett a rókához és a rózsához fűződő kapcsolatán keresztül megismeri a törődés, a szeretet és a felelősség jelentőségét is.

Mindeközben finoman emlékeztet arra is, hogy felnőttként hajlamosak vagyunk pusztán racionálisan látni a világot, számokban és haszonban mérni mindent, fokozatosan elveszítve azt a fajta kíváncsiságot és nyitottságot, amely gyerekként még természetes volt. Éppen ezért a könyv nem egyszerűen csak egy gyerekkönyv, hanem egy olyan kortalan történet, ami mindig képes valami újat mutatni.

Tudtad? Saint-Exupéry maga készítette a könyv illusztrációit is.

Szerb Antal: Utas és holdvilág

Képzeld el, hogy nászúton vagy Olaszországban. Velence, olasz vidék, romantikus elvonulás és az újdonsült feleségeddel töltött idő vár rád. Egészen addig, amíg rá nem ébredsz, hogy a házassággal végleg véget ér a gondtalan ifjúságod, ésegyáltalán nem biztos, hogy készen állsz rá.

Habár Szerb Antal Utas és holdvilága utazásnak indul, hamar egy önvizsgálattal teli önkereséssé alakul. A főszereplő és nászutas férj, Mihály számára Itália nemcsak egy romantikus úticél, hanem egyre inkább a múlt felé vezető úttá válik. Régi barátságok, fiatalkori élmények és egy olyan énje kerül felszínre, amelyről azt hitte, már rég maga mögött hagyta. Miközben Mihály egyre távolabb sodródik attól az élettől, amelyet felnőttként épített magának, nem hagyja nyugodni a kérdés: ,,biztosan ezt az életet akarom?”

Mihály nemcsak a múltját próbálja megérteni, hanem azt is, hogy mennyire a saját döntései alakították az életét, és mennyiben befolyásolták a társadalmi elvárások. A regény így arra a nyugtalanító gondolatra is rájátszik, hogy ha lehetőségünk lenne újrakezdeni az életünket, talán egész másfelé indulnánk el.

Tudtad? Itália nem véletlenül ilyen eleven a könyvben. Szerb Antal több olaszországi utazást tett, és maga írt arról, hogy a regényben felhasználta itáliai benyomásait.

Gabriel García Márquez: Száz év magány

Macondóban az idő mintha nem előre haladna, hanem újra és újra visszatérne ugyanahhoz a ponthoz.

Gabriel García Márquez Száz év magányában nehéz eldönteni, kiről is szól igazán a történet: Macondóról vagy a Buendía családról? A kettő szinte elválaszthatatlan egymástól, hiszen a család felemelkedése, konfliktusai és veszteségei több generációkon keresztül összeforrnak a város történetével. Ebben a különös világban valóság és fantasztikum elválaszthatatlanul kapcsolódik egymáshoz, a csodák pedig olyan természetességgel jelennek meg, mintha a mindennapi élet magától értetődő részei lennének.

Elsőre talán nehéz eligazodni a sok Aureliano és José Arcadio között, de éppen ez az ismétlődés a regény egyik fő motívuma. A visszatérő neveken, ismerős sorsokon és eseményeken keresztül mintha minden újabb generáció esélyt kapna arra, hogy másképp éljen, de mégsem tud elszakadni a múlt kötelékeitől. Márquez a család történetén keresztül szólal meg a magány érzéséről, az örökölt sors terhéről és arról, milyen nehéz valóban elszakadni a múlttól.

Ha eddig csak elképzelted Macondót, most végre láthatod is. A Száz év magány Netflix-adaptációja megeleveníti a Buendía család mágikus elemekkel átszőtt, egyszerre valóságos és meseszerű közegét. Az első évad már korábban bemutatta Macondo megszületését és a család hosszú történetének kezdetét, a második évad pedig továbbviszi az újabb Buendía-generációk sorsát.

Tudtad? A Netflix sorozata a regény első hivatalos képernyős adaptációja, amely spanyol nyelven, García Márquez családjának támogatásával és együttműködésével készült.

Talán nem is az számít, hogy kötelező volt-e

Más életkorban és más tapasztalatokkal egészen új jelentést kaphat ugyanaz a történet. Amit egykor csak egy újabb elvégzendő iskolai feladatnak éreztünk, később egy izgalmas utazássá alakulhat. A klasszikusokhoz sem azért érdemes visszatérni, mert egyszer valaki kötelezővé tette őket, hanem azért, mert olyan gondolatokat hordoznak, amelyekhez jóval tovább élnek egy irodalomóránál.

Itt állítsa be, hogy a BookFriends az elsők között legyen a Google-találatokban!