Az ősz beköszöntével az időjárás is kiszámíthatatlanná vált. Még túl meleg van a vastag zoknihoz, de a strandoláshoz már túl hűvös. Egyik nap szinte nyár van, másnap már kabátot húzunk. Mindez legalább annyira fordulatos, mint egy jól megírt krimi.
A skandináv és angolszász krimik szerte a világon nagy népszerűségnek örvendenek. zért most egy kicsit elszakadunk a megszokott irányoktól, és kelet felé, egész pontosan Japán felé kitekinteni. A japán bűnügyi irodalomnak hosszú és gazdag hagyománya van, több sajátos irányzata alakult ki, amely teljesen más élményt nyújt, mint a klasszikus európai detektívtörténetek.
A japán krimi műfajilag rendkívül sokszínű. A logikai fejtörők mellett pszichológiai thrillerek, társadalmi bűnregények és horrorral keveredő rejtélytörténetek is helyet kapnak, így bőven van miből válogatni. Ezek a történetek nem azt hangsúlyozzák, hogy ki követte el a bűntényt, hanem azt, mi történik utána az emberekkel. A műfaj határai ezért sokszor összemosódnak a horrorral, thrillerrel vagy akár a társadalmi regénnyel is.
Összeállítottunk egy válogatást, amin helyet kapnak a mystery történetek és a pszichológiai bűnregények is.

Egy szülésbe belehalt nő rajzai, egy furcsa gyerekrajz, egy meggyilkolt tanár utolsó vázlata. Első pillantásra úgy tűnhet, a képek között nincs különösebb kapcsolat, de a történet előrehaladtával egyre jobban kirajzolódik az összefüggés. A végére lassan összeáll, hogy kapcsolódnak egymáshoz ezek a látszólag különálló részletek.
Uketsu könyve áll legközelebb a ,,puzzle mystery” műfajához. A képek nem puszta illusztrációk, hanem olyan nyomok, amelyek az olvasót közelebb vihetik a megoldáshoz. A kiadó ,,sketch mysteryként” írja le a könyvet, ami olyan irodalmi rejtvényt jelent, amelyben a nyomozás és a horror szorosan összefonódik.
Ha szereted azokat a könyveket, amelyek olvasás közben állandó gondolkodásra késztetnek, ez remek belépő lehet a modern japán rejtélyirodalom világába. Nem elég csak a cselekményre figyelni, érdemes alaposan megvizsgálni a képeket is. De vigyázz, könnyen azon kaphatod magad, hogy még napokkal később is ezen gondolkodsz…

Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy az olvasó már a történet elején megtudja, ki az áldozat és mi történt vele. A legizgalmasabb kérdés nem a tettes kiléte, hanem az, hogy sikerül-e leleplezni a tökéletesnek tűnő alibit. A rejtélyt ezúttal nem az elkövető személye adja, hanem az, hogy miként lehet bizonyítani a bűntényt.
Jaszukóhoz váratlanul betoppan erőszakos volt férje és egy heves összetűzés hevében a férfi holtan végzi. A nő iránt érzelmeket tápláló és a szomszédjában élő matematikus felajánlja, hogy tökéletes alibit biztosít, ha Jaszukó pontosan követi az utasításait. A rendőrségi nyomozás azonban hamarosan az éles elmék küzdelmévé alakul.
Higashino kifordítja a klasszikus krimi logikáját azzal, hogy már a történet elején elárulja a tettest. Így a feszültség nem a tettes rejtélyes kilétéből adódik, hanem abból, hogy sikerül-e leleplezni a gondosan felépített alibit. Innentől a valódi kérdés az, hogy ki jár egy lépéssel előrébb.

Négy nő éjszakai műszakban dolgozik egy tokiói ételcsomagoló üzemben. Egyikük egy este végez erőszakos férjével, majd munkatársaitól kér segítséget a holttest eltüntetéséhez. Ezzel kezdetét veszi az a félelmetes út, amelyről már késő visszafordulni.
A Kín nem finomkodik, egyszerre egy nyers, sötét és fullasztó történet. A gyilkosság olyan problémákat hoz a felszínre, mint a kiszolgáltatottság, a pénztelenség vagy az erőszak, amelyekkel a szereplőknek újra és újra szembe kell nézniük. Kirino Tokiója messze áll attól a rendezett, csillogó nagyvárostól, amelyet kívüállókéntl ismerhetünk. Történetében lerombolja ezt az idealizált képet, és helyette a város sötét oldalát mutatja meg.
Kendzsi fiatal idegenvezetőként külföldieket kalauzol Tokió éjszakai negyedeiben. Amikor egy Frank nevű amerikai férfi három estére felfogadja, hamar rossz érzés fogja el. Mindeközben egy brutális sorozatgyilkos tartja rettegésben a várost, Kendzsi számára pedig egyre gyanúsabbá válik, hogy új ügyfele talán nem véletlenül érkezett Tokióba.
A Nyakig a miszóban egy sötét és nyugtalanító regény a csillogással és brutalitással teli negyed titkairól. Murakami Rjú a neonfények és szórakozónegyedek mögött egy jóval kegyetlenebb, elidegenedett várost tár elénk, ahol az erőszak és a magány szinte mindennapos. A történet közben egyre mélyebbre vezet egy olyan világba, ahol nehéz eldönteni, kiben lehet megbízni.

Murakami Haruki regénye valamelyest kilóg a válogatásból, de mindenképp helye van a listán. Bár nem hagyományos krimiről van szó, a keresést végig áthatja valami különös, szürreális rejtély. Egy reklámszövegíró egy különös fényképen feltűnő, csillag alakú jellel megjelölt birka nyomába ered, miközben egyre furcsább figurákkal és egyre nehezebben megmagyarázható eseményekkel találkozik.
A Birkakergető nagy kaland jó választás lehet annak, aki a borzongás helyett inkább egy furcsa keresésben mélyülne el. A történet előrehaladtával a nyomozás egyre jobban elválik a hagyományos krimi vonalától, helyette inkább egy szürreális, álomszerű kalandba csöppenünk. Ebben a hajszában Tokió hétköznapi világának határai lassan elmosódnak, ahogy egyre több különös alak és álomszerű elem szivárog a történetbe.
A japán bűnügyi irodalom kiváló példa arra, hogy a műfaj eszközeinek megszokott használatától bátran el lehet szakadni. A rejtély hol egy rajz apró részletében bújik meg, hol úgy kezdődik a történet, hogy a tettes kilétét már ismerjük. Ezekben a történetekben sokszor legalább olyan érdekes, mi vezetett a bűntényhez, mint maga a megfejtés. Az olyan témák, mint a megszállottság vagy az erőszak, könnyen teremtenek olyan nyugtalanító légkört, amely még napokkal később is kísérti az olvasót.
Ha idén ősszel a klasszikus skandináv nyomozós történetek helyett valami egészen mást keresel, érdemes Japán felé venned az irányt. A gondosan felépített rejtélyektől a nyomasztó pszichológiai történeteken át a brutális thrillerekig egészen különböző könyvek közül válogathatsz. Egy jól elrejtett nyom, egy jelentéktelennek tűnő rajz vagy egy furcsa idegen pedig könnyen elegendő lehet ahhoz, hogy a hétköznapinak tűnő részletek is gyanút keltsenek bennünk.