A magyar történelem, mint számos más kelet-európai történet, fordulatokban bővelkedett a 20. század folyamán. Az állam és helyi igazgatás rendszere több alkalommal esett át rendszerváltáson, de lényegében az önkormányzatiság keretét adó közigazgatási rendszerek mindig visszatértek abba a kerékvágásba, amit a korábbi századok kijelöltek. A centralizációs hagyományokra épülő önkormányzati berendezkedés túlélt minden törekvést, lazító és átformáló szándékot. Bár folyamatosan változott az önkormányzatiság Magyarországon, de a rendszer súlypontja mindig az erős állam és az ennek alárendelt helyi érdek különös egyensúlya maradt.
A rendszerváltás olyan jogokat adott a településeknek, amelyeknek korábban sohasem voltak a birtokában. Az önkormányzatiság az a politikai tér maradt, amelyben az egyénnek, a kisközösségnek a legtöbb esélye megvan arra, hogy akaratát érvényre juttassa.