Mindezek mellett érdekes szempontokat kínálnak a magyar Árpád-kor kutatásának történetét felvázoló, a múlt neves történészeinek gondolatait, vitáit megelevenítő írások is. A hazai szakmai közvélemény által már jól ismert tanulmányok e kötetben való közlését indokolja két, joggal szélsőségnek minősíthető álláspont megjelenése: egyfelől az Árpád-kor vizsgálatában feltűnő műkedvelő, a tudományos középtől messze távolodó megközelítések felerősödése, másfelől a külföldről érkező, a Szent István-i állam- és egyházalapítást posztmodern szempontok alapján kikezdő, megkérdőjelező álláspontok napvilágra kerülése.