
„Mi is jól tudjuk, hogy mint minden civilizáció, halandók vagyunk”, írta Paul Valéry. Talán ez a gondolat világít rá legjobban a karthágói kaland lényegére. Közel hét évszázada, hogy Elissza és honfitársai partra szálltak Afrikában, a város romjait már rég befútta földdel, homokkal a szél. A letűnt ragyogásról csak egy-egy elszórt kődarab tanúskodik. A Rómával dacoló köztársaság története hatszázhatvannyolc esztendőn át tartott. A majd hét évszázados hosszú kalandból az utókor egyetlen nevet őrzött meg: Hannibál Barkaszét. Számunkra ő lett Karthágó tündöklésének és bukásának szimbóluma. A második pun háború lassan összemosódik hosszú hajóútjával. A legendás karthágói kalandos élete voltaképpen három év páratlan hőstett és tizenhárom év habozás, tétovázás. Hamilkár fiának Karthágótól Zamáig tartó története nagy csinnadrattával kezdődik, hogy bukással és száműzetéssel érjen véget.