Ezek közül számos hagyta el a nyomdát a 19. század második felében. Ezek közé tartozik Dercsényi Kálmán visszaemlékezése is, amely azonban csak töredékes közlésben volt ismert.
Jelen kötet a fenti hiányt pótolja, közreadva a két Dercsényi-testvér, László és Kálmán memoárjait. A Dercsényi-család a mai Kárpátalja területén lévő Dercenből származott. Közülük hárman, a fentebb már említett Lászlón és Kálmánon kívül, még testvérük, István szolgálta honvéd századosként a szabadságharc ügyét. László és Kálmán a minisztériumi hivatalt feladva 1848 nyarán Erdélybe utaztak és beálltak közvitézként az akkor Kolozsváron szerveződő önkéntes lovasságba, amelyből a későbbiek folyamán a 15. huszárezred lett. Hazaszeretetük és a szülőföld iránti önfeláldozásuk a későbbiek folyamán példaként szolgált Bereg vármegye értelmisége számára. Mindkét visszaemlékezés a szabadságharc történetének legmegbízhatóbb elbeszélő forrásai közé tartozik, kéziratuk Dobák Géza magángyűjteményében található.