„A könyvespolcon kutakodni, kényelmes fotelben üldögélni és közben macskát simogatni, isteni kávét szürcsölni, hozzá pedig friss fahéjas csigát eszegetni, amit a csodálatos tulajdonosnő kedves mosollyal hoz ki az asztalhoz – hát ez még a rossz napokon is maga a boldogság."
Leonie Beaumarchais köszöni, nem vágyik izgalmakra: nagyon is elégedett meghitt kis lakásával, tanári állásával, csinos ruháival és imádott könyveivel. Nem mondható hát túlzottan lelkesnek, amikor a szomszédasszonya arra kéri, fogadja be a macskáját, amíg ő Ischián vakációzik, ám a fiatal lánynak végül nincs szíve visszautasítani a magányos özvegy kívánságát. Egy kedves kis cica úgysem okozhat akkora felfordulást!