Eddig.
Amíg a vőlegényem unokaöccse hívatlanul meg nem jelenik a vacsorán…
Angelo ’Briganti’ Visconti.
Szépséges szörnyeteg, akinek olyan markáns az arca, mint amilyen éles a nyelve.
Állítólag nem kell tartanom tőle, mert kilenc évvel ezelőtt jó útra tért.
Már alig tekinthető valódi maffiózónak.
Én mégis állítom, hogy ő a legveszélyesebb Visconti.
Nem csak azért, mert rideg, gúnyos mosolyától hevesebben ver a szívem.
Vagy mert a hangja sűrű mézként csordul végig a gerincemen.
Hanem azért, mert minden bűnöm az ő nagy és durva kezében van.
És az enyémeknél csak az ő bűnei sötétebbek.
Somme megjegyzései:
Az Anonim bűnösök egy fenségesen sötét, ellenségekből szerelmesek típusú maffiarománc. Önmagában is olvasható, de hidd el, csak úgy falni akarod majd a trilógia többi részét is!
Mielőtt továbblapozol, tudnod kell, hogy a történeteim – beleértve ezt is – erős érzelmi reakciót kiváltó és némiképp felkavaró témái nem kifejezetten finom lelkűeknek valók. Kérlek, csak saját felelősségedre olvasd!
Szeretettel,
Somme