Amit írt, ma is friss, magával ragad és él – pont úgy, mint ő maga is irodalmunk legendák közt.
Kötetünk képeiről:
Rejtő Jenő visszatérését a magyar irodalomba a képregény felvirágzásának kezdetével esett egybe. A hatvanas évek elejétől először Korcsmáros Pál rajzain elevenedtek meg a légiós regények és a Piszkos Fred-sorozat alakjai, majd Zórád Ernő realista ábrázolásai és Endrődi István, valamint Gugi Sándor egyedi stílusú munkái tették teljessé a képi Rejtő-univerzumot. Zórád képregényeit igényes kompozíció, változatos plánok és önálló értékű képkockák jellemzik, melyek hűen követik a történetek ritmusát. A Tom Bradley visszaüt az ő rajzaival először 1967-ben jelent meg – az eredeti rajzok felhasználásával válogattuk ki kötetünk képeit.
Egy gyönyörű lány, egy mérnök, egy botrány, és a világ ellen indított magánháború – Rejtő-módra
A nők sikoltoztak, leírhatatlan zűrzavar támadt, és az általános tolongásban kitörtek egy üvegajtót. A vesztibülben rendőrért sípolt a portás és egy elhízott attasé, aki le akart mászni a világítóudvarba, most a második emeletről tehetetlenül lógott fejjel lefelé egy kampón. A büféasztal felborult, és valaki a szomszéd vendéglőből telefonált egy esti lap szerkesztőségébe, hogy ír merénylők bombát dobtak a bálterembe. A környéken híre terjedt, hogy elrendelték az általános mozgósítást… A leírhatatlan zűrzavarban Bradley Tamás elmenekült. És megkezdődött az ámokfutása.
Bradley Tamás, az angol úriemberből lett légionista nem hőst keres, csak igazságot – lehetőleg azonnal, lehetőleg ököllel. Amikor húga becsületén csorba esik, ő a bíróság, az esküdtszék és az ítéletvégrehajtó, egy személyben. Egy elveszített per, egy tönkretett karrier, majd diadalmenet az idegenlégióban, ahol az őrmesterek is meghátrálnak a pillantásától. Akció, abszurd, sivatagi őrület és egy mindig jókor belépő jóbarát – Rejtő egyik legsodróbb és legszellemesebb regényében a becsületre, a bosszúra és a szivarfüstös romantikára is marad idő.
