Halott barátaim Nádas Péter

Háborún, diktatúrán, polgári és arisztokrata családok tundöklésén és bukásán, változó rendszereken át sodorja olvasóját ,,az emlékezet orkánja" a csákvári kastélyból a kisoroszi dombtetőn álló faházba; Basch Lóránt Városmajor utcai műteremlakásából az Emőd utcai ház kertjébe. És miközben a földrajzi és érzelmi térkép folyton változik, a szeretetről kiderul, hogy ,,nem viselkedik másként, mint a szabadság, nincsenek fokozatai és nem osztható". Az emlékirat záróköve Nádas Péter tisztelet- és szeretetteli istenhozzádja halott barátaihoz, a magyar próza legutóbbi nagy fordulatához és a kor szabadságtörténetéhez.
"Erre aztán mit lehet mondani, gyűlöld, édes egy barátom. Hiszen ennyire önmagadat sem szeretheted.
Bolond szerelmesekkel nekem soha nincs vitám."