Mindez pedig egyetlen mozdulatból születik, egy idős hölgy finom gesztusából az úszástanára felé - melyből a mű főhőse, a különleges varázzsal és ihletforrással bíró Agnes megteremtődik, Flaubert Emmájának és Tolsztoj Annájának huszadik század végi "leszármazottjaként".
A különféle vágyak formálta emberi kapcsolatok Agnes, a férje, Paul, a húga, Laura és a melankolikus, egyben hedonista szerető, Rubens közötti keszekuszaságának szeretetteljesen ironikus bemutatása mellett az öregkorba hajló költőfejedelem, Goethe és a fiatal Bettina von Arnim különös viszonyába is betekintést nyerünk. Rávilágítva arra, mekkora szakadék tátong a saját személyiségünkről alkotott elképzelés és aközött, ahogy mások bennünket látnak - és hogy ennek megmásításához még az öröklét, a halhatatlanság is kevés.