Erős hangsúlyt kap a művek értelmezésének és értékelésének történeti változékonysága. A hermeneutika, a befogadásesztétika, a szerkezeti elemzés, a dekonstrukció és az új historizmus szempontjai egyaránt érvényesülnek. Minden fejezet egy évszámot tekint kiindulópontnak, amely valamely irodalomtörténeti eseményre utal. Ez az esemény olykor egy intézmény létrehozása, más alkalommal valamely színházi bemutató vagy kiállítás, egy folyóirat vagy jelentős könyv megjelenése. Több fejezet foglalkozik az értekező prózával, a társművészetekkel és idegen művek magyar fordításaival.