Kötésmód:
keménytáblás, védőborítóval
Oldalszám:
526
„Volt egyszer egy Szobotka Tibor, aki találkozott egy vidéki lánnyal, és boldogan éltek, míg meg nem halt. A mese nincs tovább. Senki nem írta meg soha, mi történt aztán a királynéval, hogy a férjét eltemette.”
Szabó Magda megírta a mese folytatását. Férje, szerelme, írótársa halála után három hónappal, 1982. május 25-én kezdte, és 1990. február 27-én tette ki a pontot az utolsó mondat végére. Az írás a gyászmunka része, az életben maradás eszköze volt számára, csak így dolgozhatta fel a feldolgozhatatlant: „nem lehet másképp kibírni, csak ha írok.”
Szabó Magda megírta a mese folytatását. Férje, szerelme, írótársa halála után három hónappal, 1982. május 25-én kezdte, és 1990. február 27-én tette ki a pontot az utolsó mondat végére. Az írás a gyászmunka része, az életben maradás eszköze volt számára, csak így dolgozhatta fel a feldolgozhatatlant: „nem lehet másképp kibírni, csak ha írok.”
