Szemléletbeli, világképi rokonai vannak ugyan - Pilinszky, Weöres, Rilke -, de beszédmódja, stílusa különbözik az övékétől. Malejkó eszköztelen lírát művel. Nem affektál, őszinte, azért hiteles. Könnyen érthető, de teljes mélységükben titkokat rejtő költeményekről van szó. Amit az olvasónak kell megfejtenie.
Érdekes, különös ciklus a Lobbanások című, amelyben huszonkét magyar és nem magyar klasszikus költő egy-egy versére reflektál filozofikus tömörséggel, ami arról árulkodik, hogy a szerző alapos ismerettel bír a magyar- és a világlírát illetően, érdeklődési köre tág, ízlése jól navigálja a sokféleségben, sikerült megőriznie lírai szuverenitását, egyediségét.
Fecske Csaba