Karin Boye (1900–1941) svéd írónő nevét világszerte úgy ismerik, mint aki Kallocain című regényével (1940) majd’ egy évtizeddel megelőzte George Orwell nagyszabású művét, az 1984-et (1949). A Göteborgban született szerző 1930-ig tagja volt a szocialista Clarté mozgalomnak, később folyóiratot szerkesztett, verseket és prózai műveket írt.
Zátonyra futott házassága után bátran felvállalta vonzalmát saját neméhez, noha a homoszexualitás akkoriban bűncselekménynek számított Svédországban – kiállása az LMBTQI-közösségek számára azóta is mértékadó. 1941-ben öngyilkosságot követett el. Kallocain című, klasszikussá vált regényét a ’30-as évek eleji fasizálódó Németországban tett utazása ihlette. Az elbeszélésben Leo Kall kémikus találmánya, a szer, melytől a gyanúsítottak a legrejtettebb érzéseiket és gondolataikat is bevallják, a legfélelmetesebb fegyver lesz a szorongásra és kiszolgáltatottságra épülő, katonai fegyelem uralta államban. A gondolatbűnözés pedig csak egyféleképpen torolható meg: halállal.
