Árendás József neve mára brand, egyet jelent az utóbbi évtizedek magyar plakátkultúrájával. A szabadkézi rajzról a digitális technikák előtérbe kerülésével sem mondott le, a plakát kifejezőerejéről és társadalmi küldetéséről még kevésbé. Bár természetes közegéből, az utcáról kiszorították a harsány és igénytelen falragaszok, az enteriőrbe, a kiállítótérbe „száműzve” is megállít, megbotránkoztat, megnevettet, elgondolkodtat. Mindig eredeti, mindig szellemes, mindig képes megmutatni a dolgok fonák oldalát.
E páratlan „clown-album” minden ízében hitelesen reprezentálja a máig fáradhatatlan, idén hetvenöt éves művész életművét; tanulmányokkal, reflexiókkal, kritikákkal – és sok-sok képpel.