Borbély László hősei általában esendő kisemberek vagy művészek, sportolók, bűnözők, akik mániákusan próbálnak megszabadulni, kitörni az őket szorongató élethelyzetekből, hogy aztán szinte mindannyian elmondhassák: "Napról napra élünk. Semmi jó nem történik ebben a nagy büdös demokráciában. Másutt a demokrácia olyan erős, mint egy krokodil. Nálunk még gyíknak sem nevezhetném. Komolyan mondom! Ráadásul a gyíkot hiába eteted, abból sohasem lesz krokodil."
Keresztutak villannak fel, ahonnét lefelé sodródni mindig könnyebb, mint helytállni. A novellák néha lezáratlan sorsokat ábrázolnak, de az igazán lényeges így is megmutatkozik az emberi természetben. Az élet sokféle színtereinek izgalmas konfliktusai köszönnek vissza ezekben az írásokban, amelyek néhol fájdalmasan, néhol derűsen szólnak a felszabadulás bűvöletéről és valóságáról.
Keresztutak villannak fel, ahonnét lefelé sodródni mindig könnyebb, mint helytállni. A novellák néha lezáratlan sorsokat ábrázolnak, de az igazán lényeges így is megmutatkozik az emberi természetben. Az élet sokféle színtereinek izgalmas konfliktusai köszönnek vissza ezekben az írásokban, amelyek néhol fájdalmasan, néhol derűsen szólnak a felszabadulás bűvöletéről és valóságáról.
